tartományi közigazgatás Romániában, 1950. szept. 6.-1968. febr. 16.: 1. A rumén Nagy Nemzetgyűlés 5/1950. sz. törvényével a közigazgatást szovjet mintára szervezték át: az 58 megye helyett 28 tartományt (az orosz oblaszty mintájára regiune), a 360 járás helyett 117 közigazgatási-gazdasági körzetet (rajont) alakítottak, melyek 144 várost és 4042 falut foglaltak magukba. - Fölépítése: tartomány [regiune], körzet [az erdélyi m. sajtóban is: raion], város [oraș] (köztársasági alárendeltségű, tartományi jogú [1960. XII. óta], tartományi alárendeltségű, körzeti alárendeltségű), község [comuna], falu [sat]. - A közigazg. átszervezés hozzájárulás „a munkásosztály politikai vezető szerepének biztosításához és közelebb hozza a dolgozó tömegeket az államgépezethez”. Erdély 22 megyéjéből 11 tart-t (66 körzettel) alakítottak: Arad (székhelye: Arad), Bihar (Nagyvárad), Hunyad (Déva), Kolozs (Kolozsvár), Maros (Marosvásárhely), Nagybánya (Nagybánya), Radna (Beszterce), Szeben (Nagyszeben), Szörény (Karánsebes), Sztalin (Sztalinváros [mely 1950. VIII. 22-1960. XII. 24: Brassó hivatalos oláh neve]), Temes (Temesvár). - 2. 1952. IX. 24: a Ro. Népközt. alkotmánya a 28 helyett 18 tart-t (Arad, Bákó, Birlad, Bukarest, Galac, Hunyad, Jász, Kolozsvár, Konstanca, Krajova, Nagybánya, Nagyvárad, Pitesti, Ploiesti, Szucsáva, Sztalin, Temesvár és →Magyar Autonóm Tartomány), 177 körzet helyett 183 körzetet, 148 helyett 156 várost, 4052 helyett 4096 közs-et alakított. Az Erdélyben addig létezett Radna, Szeben és Szörény tart-okat fölosztották a szomszédos tart-ok között, mind a 8 létrehozott erdélyi tart. határait módosították, Bihar tart. neve Nagyvárad tartomány lett. - 3. 1956. I. 17: a 12/1956. sz. tvr-tel a 18 tart-ból 16 lett, a 183 körzetből 189, a 156 városból 171, a 4096 közs-ből 4314 lett. Arad és Birlad iparilag 'fejletlen' tart-t megszüntették. Arad tart. É-i részét, Borosjenő, Honctő és Körös körzetet Nagyvárad tart-ba sorolták, D-i részét, Lippa és Nagyszentmiklós körzetét Temesvár tartományba. Erdélyben ekkor Hunyad, Kolozsvár, Magyar Autonóm, Nagybánya, Nagyvárad, Sztalin, Temesvár tart. létezett. Új körzeteket is szerveztek: Tasnádot Nagybánya tart-ban, Vaskohot Nagyvárad tart-ban, Bozovics, Gátalja, Pécska és Zsombolya körzeteket Temesvár tart-ban, Székelykeresztúrt a Magyar Autonóm Tartományban. Körzetszékhelyeket változtattak meg, új körzeti jogú városokat jelöltek ki, Ro-ban 348 községet csatoltak át egyik körzetből a másikba. - 4. 1960. XII. 24: a rumén alkotmány módosította a tart-ok elnevezését és ter-ét (számát nem): Olténia (előbb Krajova), Dobrudzsa (előbb Konstanca), →Maros-Magyar Autonóm Tartomány (előbb Magyar Autonóm Tartomány), Máramaros (előbb Nagybánya), Kőrös (előbb Nagyvárad), Árgyas (előbb Pitesti), Brassó (előbb Sztalin), Bánát (előbb Temesvár), Bákó, Bukarest, Galac, Hunyad, Jász, Kolozsvár, Ploesti, Szucsava tart. nevét meghagyták, 45 körzetet megszüntetve, azok számát 146-ra csökkentették, ahol ekkor a 39 tartományi város mellett 140 körzeti város és 4203 közs. létezett. Erdélyben Kézdi és Sepsi körzetet Brassó tart-ba, Dicső[szentmárton]t Sztalin tart-ból, az egyesített Ludas és Sármás körzetet Kolozsvár tart-ból a Maros-Magyar Autonóm Tart-ba osztották, [Székely]Keresztúr és Erdőszentgyörgy körzetet megszüntették. 1964. XII. 23: az oláh Államtanács tart. jogú várossá nyilvánította Fogarast, Máramarosszigetet és Segesvárt, körzeti jogú várossá Avasfelsőfalut és Urikányt. Mivel az erdélyi oláh falunevek egy része a m. név tükörfordítása v. hangzás utáni ejtése, településneveket oláhosítottak; a Maros-Magyar Autonóm Tart. 30 településének adtak új nevet, gyakran olyat, melyből már több is létezett Ro. szerte; pl. Székelyvaja (Oaia - ezután: Valenii; az 1974-i helységnévtárban 2, jelzővel még 6 található), Székelykakasd (Cocos - ezután: Valurenii), Magyarsáros (Saros ezután: Delenii), Jedd (Jedu - ezután: Livezenii), Jobbágyfalva (Iobageni - ezután: Valea, az 1974-i helységnévtárban 6, jelzővel még 619(!) található). - 1968. I: ismét megreformálták a közig-t, a tervek szerint 35 megyét kívántak megalakítani a tart-ok helyett, Erdélyben a „lakossági igények figyelembevételével” Szilágy és Kovászna megye létrehozását is elhatározták. - 5. 1968. II. 16: a Nagy Nemzetgyűlés 2/1968. sz. törvénye új közigazg. ter. egységeket alakotott: megye, város, község. Ro. 39 megyéjéből az Erdélyben alakítottak: Arad (székhelye: Arad), Beszterce-Naszód (Beszterce), Bihar (Nagyvárad), Brassó (Brassó), Fehér (Gyulafehérvár), Hargita (Csíkszereda), Hunyad (Déva), Kolozs (Kolozsvár), Kovászna (Sepsiszentgyörgy), Krassó-Szörény (Resicabánya), Máramaros (Nagybánya), Maros (Marosvásárhely), Szatmár (Szatmárnémeti), Szeben (Nagyszeben), Szilágy (Zilah), Temes (Temesvár). 1972. V. 15: az Államtanács rendeletére Szörénytornya (Turnu Severin) neve ezután Drobeta Turnu Severin; N. Ceaușescu (1918-89) elnöki rendelettel Kolozsvár (Cluj) nevét Cluj-Napocára változtatta. 1988. IV. 5: párthatározat tiltotta meg a helységnevek „idegennyelvű” megnevezését nyomtatásban, a rádiókban és a televízióban, ez Ro. lakói kb. 20 %-ának korlátozta anyanyelve használatát. E rendeletet az 1989. XII. 23-i államcsíny után hatálytalanították. 88

Indicatorul localitatilor din Romania 1974:259. - Korunk 1992:9. sz. (Molnár P. József: Erdélyi határok. Ter. közigazg. változások kronológiája 1945-1981)